Már azokban a szektorokban is szükség van a hirdetésre, amelyekben ez korábban nem volt jellemző.

Csupán mikroszkopikus kapszulákba kell zárni a tápanyagot.

A gyenge hozamok ellenére a magyar étkezési alma termésmennyisége idén is fedezi a hazai keresletet.

Az OTP Egészségpénztár adatai azt mutatják, hogy a pénztártagok egészségcélú megtakarításaik jelentős részét fordítják gyógyszervásárlásra. 2020-ban 4,8 milliárd forintot költöttek erre.

Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő gyártójaként a BioTechUSA kiterjedt adományozási tevékenységet folytat, mely során kiemelt figyelmet fordít az egészségmegőrzés és sport támogatására. A kizárólagos magyar tulajdonban lévő vállalat társadalmi felelősségvállalási programjának következő állomásaként összesen 180 000 darab, magas hatóanyagtartalmú C, D és multivitamint ajánl fel az Ökumenikus Segélyszervezetnek mintegy hétmillió forint értékben. Az adományból országszerte több száz rászoruló család és a segélyszervezet járvány idején is a rászorulókért dolgozó munkatársai részesülnek az elkövetkező hetekben.

Az 1-3 éves gyermekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása még eléri a WHO által javasolt napi bevitelt, ám ez a mennyiség az életkor növekedésével párhuzamosan csökken. Az 1-3 éves gyermekek naponta 41 dkg zöldséget és gyümölcsöt esznek. A 4-10 évesek már csak 34 dkg-ot, míg a 11-18 évesek csupán 27-et, derült ki a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének korábbi elemzéséből, amely a hazai 0-18 éves korosztály táplálkozási szokásait vizsgálta. 18 éves kor felett ugyan növekszik a tudatos táplálkozásra való igény, de így is lemaradásban vagyunk az irányadó napi minimális 40 dkg-os mennyiséghez képest. Ősszel sokaknak fejtörést okozhat a friss zöldségek és gyümölcsök beszerzése, de más módon, akár zöldségpástétomokkal is be tudjuk vinni a szükséges vitaminokat szervezetünkbe.

„Milliárdos többletköltséget vállal be Magyarország legnagyobb energiaital gyártója, hogy fontos vitaminokkal turbózza fel a HELL Classic energiaitalt” – írják közleményükben.

A magyar fiatalok csaknem fele fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt az elmúlt évben, ugyanakkor közel egyharmaduk vagy nem tudja, hogy az ilyen típusú termékek pontosan milyen kategóriába tartoznak, vagy tévesen úgy vélik, hogy ezek gyógyszernek minősülnek. A válaszadók egyharmada ugyancsak tévesen azt gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással bírnak, derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából.