Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. Korszakhatárhoz ért a gyümölcstermesztés: jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével kell számolni a következő években - derül ki az Agroinform.hu kedden megjelent elemzéséből.

Koncertekkel, gyerekprogramokkal és látványkonyhával is várja  az érdeklődőket a 23. Szilvanapok szeptember 10 és 12. között Szarvason.

Már kapható a korai hazai meggy a piacokon, üzletekben, de nagyobb mennyiségű meggytermés csak a jövő hét közepére várható. Magyarország az Európai Unió második legnagyobb meggytermelője; az utóbbi években itthon is egyre népszerűbb a meggyfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

A magyar gyümölcsfajták nemesítésével, a termőhely helyes megválasztásával és a legmodernebb technológiai megoldásokkal növelhető tovább a termelésbiztonság - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a gyümölcsnemesítésben és szaporítóanyag-termelésben érdekelt ágazati szereplőkkel folytatott egyeztetésen az Agrárminisztériumban.

A tavalyi kedvezőtlen időjárás után sok kisebb, jellemzően melléktevékenységként dinnyét termelő hagyja abba a termelést, így várhatóan újabb 5 százalékkal csökkenhet idén hazánkban a görögdinnye termőterülete. Ugyanakkor a nagyobb termelőknél még jobban előtérbe kerülnek a korszerűbb technológiák és a minőség, így egyelőre – ha az időjárás is kedvez – termésmennyiségben nem számítanak kiesésre a szakemberek. A vetőmageladásokból származó előrejelzések szerint idén még több magszegény görögdinnyére számíthatunk, melyek iránt folyamatosan nő a kereslet, a sárgadinnye esetében egyelőre nincsen számottevő változás.

A dió termesztése a gazdálkodók körében egyre népszerűbb, termőterülete évről évre dinamikusan növekszik, mostanra elérte a 7130 hektárt, az átlagos termés pedig az utóbbi években megközelítette a tízezer tonna héjas diót – hangzott el a Lengyeltótiban megtartott dió szakmai konferencián.

Az átlagos évi mennyiség alatt marad idén a hazai körtetermés. A szokásosnál kisebb mennyiség oka a borsodi, szabolcsi és zalai termőterületeken fellépő fagykár volt.

Az idei év mutatott rá leginkább az öntözésfejlesztés szükségességére a hazai gyümölcstermesztésben – hívja fel a figyelmet cikkében a Magyar Idők. A korszerű ültetvényen gazdálkodók ugyanis kisebb termésmennyiség mellett nagyobb bevételre tettek szert. Ahol azonban nem tudták a tápanyagokat és a vizet pótolni a termelők, a termés mennyiségével és minőségével is komoly gondok voltak.