A fenntarthatóság és a környezettudatos magatartás egyre fontosabb szerepet játszik mind a lakosság, mind a vállalatok életében. A Magyar Bankholding megbízásából készült országos kutatás célja, hogy felmérje a fiatalok zöld bankoláshoz, pénzügyekhez való hozzáállását. A kutatás szerint a fiatalok sokat tesznek a környezet megóvása érdekében, körükben már-már trendi a környezettudatosság. A bankválasztásnál azonban egyelőre a költségeket, az elérhetőséget és a jó digitális megoldásokat tartják szem előtt, habár nyitottak a zöld alternatívákra is.
A fiatalok másként bankolnak
A megkérdezettek 93 százalékának van bankkapcsolata, 26 százalékuk pedig valamilyen fintech szolgáltatóval is kapcsolatban áll. A fintech szolgáltatók mellett elsősorban a kedvező ár (58%), másodsorban a kényelmi szempontok (51%) miatt döntenek a fiatalok; az, hogy a hagyományos bankokhoz képest ezeknek a cégeknek kisebb a karbonlábnyoma, kevesebb mint a használók harmadánál (30%) játszott szerepet a döntésben.
A bankkártya (74%), a lakossági folyószámla (58%), illetve a kriptovaluta (17%) van leginkább jelen a fiatalok életében mint pénzügyi termék vagy szolgáltatás. A kriptovalutával szembeni tartózkodást inkább az ismeretek hiánya táplálja (31%), a fenntarthatósági szempontok nem jelentősek az elutasítók körében (9%) – holott bizonyos kriptovaluták bányászata nagyon is környezetszennyező lehet.
A bankválasztásnál egyelőre a racionális szempontok jelentik a prioritást
A fiatalok 45 százaléka szerint a bank által kínált szolgáltatások díja a három legfontosabb szempont egyike, ahogy a jól működő digitális megoldások is (37%). Emellett a válaszadók 41 százaléka sorolt az élre legalább egy környezetvédelmi szempontot, amelyet a bankválasztásnál figyelembe vesz. A három legfontosabb ilyen elvárás a javarészt papírmentes működés (58%), a környezetvédelem kiemelt ügyként való kezelése (53%) és a karbonlábnyom csökkentése (48%) volt.
Kevésbé látják relevánsnak a bankok szerepét a fenntarthatóságban
A bankok fenntarthatósági érintettsége sokak számára nem egyértelmű – csak a megkérdezettek 64 százaléka gondolja úgy, hogy a hitelintézeteknek is feladatuk a környezetvédelem. Miközben az állam és a nagyvállalatok elöl szerepelnek a listán, addig a bankok, pénzintézetek, biztosítók a lista legvégén állnak. A válaszadók 27 százaléka tartja csak elképzelhetőnek, hogy az ilyen típusú intézmények a fenntarthatóságot a vállalati stratégiájuk részévé tegyék. Látható tehát, hogy a konkrét termékgyártáshoz könnyen kötik a fiatalok a környezettudatosságot, de nem kézzelfogható árucikkek esetén nehezebben tudják a környezetvédelmet az adott cégtípushoz kapcsolni.
Zöld bankolás – bizonytalan bizalom
A válaszadók több mint fele (51%) nem hallotta még a „zöld bankolás” kifejezést, de akik igen, ők is leginkább csak általánosságban tudtak róla nyilatkozni. Konkrétumokat, mint például a papírmentesség vagy digitalizáció, nagyon kevesen tudtak említeni, legtöbben a környezettudatos, környezetbarát, fenntartható kifejezéseket kapcsolták hozzá. A fiatalok tehát bizonytalanok abból a szempontból, hogy pénzügyi területen valójában mi lehet környezetbarát és mi nem, de ezzel együtt is magas azok aránya, akik azt mondják, bármelyik esetén fontolóra vennék, hogy zöldet válasszanak belőle.
A válaszadók 33 százaléka azt nyilatkozta, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor minden pénzügyi termék esetén fontolóra venné a környezetbarát megoldást. A fiatalok 55 százaléka a bankkártyát sorolta az élre azon termékekből, amelyekből a zöld megoldást választaná; valószínűleg a termék a kézzelfoghatósága miatt emelkedik ki a többi közül.
